Apró örömök...

A (K)rém

Ezt most a huszasok lapozzák.

Szóval igen. Eljön az a bizonyos harmincas kor, amikor megkapjuk az első „leszarom tablettát”, és megkönnyebbültem dobjuk le magunkról az állandó megfelelési kényszer szűk ruciját (már akinek volt, nekem igen), és rájövünk, úgy vagyunk jók, ahogy! Megjön az önbizalom, merünk azok lenni akik vagyunk, és elkezdünk tudatosabban odafigyelni magunkra.

Húsz évesen elképzelni nem tudtam, hogy egyszer föladom az elvem, miszerint a negyven fokban feltétlenül vetkőzni kell. Eltettem a csini- mini csöpp toppokat és a helyébe szexi, ámde éppen hogy csak sejtetős ruhadarabokra cseréltem a ruhatáram. Kipróbálgattam az arckrémeket, készülve a ráncok és egyéb nyűgök érkezésére. Megtaláltam az első ősz hajszálat. (Ami csöppet sem telt laza vállrándítással, ez volt az első momentum, amikor hosszú perceket töltötem a tükör előtt és fogcsikorgatva téptem ki, öregedésem első bizonyítékát)

Azóta eltelt két év, és arckrémek hada vigyorog a polcomon, félig megkezdett, egyszersem megkezdett és majdnem kifogyott tégelyekkel. A napokban próbáltam ki egy krémet, ami valószínűleg ki fog fogyni. Sőt, jöhet akár az újabb.

Ez a krém az AA Sensitive, ami ugyan nem egy agyon reklámozott márka, nem folyik a csapokból (az enyémből biztosan nem), véletlenül találtam meg. Vagy ő engem?

A krém nem tartalmaz allergéneket és tartósítószereket. Ez nyilván vonzó információ. De engem mégis inkább az állaga és az illata fogott meg. Mivel a bőröm a pergament bársonyosságával bír, általában zsíros, nehéz krémeket használtam, amit lehetőleg még egy óra múlva is éreztem magamon, azzal a büszke tudattal, hogy igen, tettem magamért és a bőrömért valamit. És most itt ez a krém, könnyű, laza, pillanatok alatt felszívódik, és nem ragad az arcomhoz a kezem, kenés közben. És röhögve felel meg a száraz bőrűek igényeinek.

Aki ért hozzá, biztosan meg tudja magyarázni, hogy a száraz bőrre nem feltétlenül kell rákenni egy egész dobozzal, mert egy lájtos krém is képes rendbe tartani a bőrt de én nem értek hozzá, így ez a próba igazán meglepetés volt.

De az illat….ciki, de igazából ezért maradok hűséges. (höhö…egy darabig) Az illata légiesen könnyű, akár egy frissen mosott paplané (már amennyiben ez nem coccolino). Imádnivaló.

És akkor most meg is mutatom melyikről beszélek, íme: http://www.szepsegbolt.hu/termekek/aa_sensitive_nature_goji_30_ranctalanito_hidratalo_ejszakai_krem.html

És hogy a ráncok sikítva szaladnak-e el majd, azt nem tudom. Sőt, az sem, hogy regenerálja-e a bőröm és hidratál-e kellőképpen.

De hogy beleszerettem, az biztos. 🙂

 

 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!